Bécs-Keflavik-Reykjavik-Nesjavellir-Ulfljotsvatnskirkja-Thingvellir-Geysir-Gullfoss-Steinsholt
tracklog: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222471
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day1
videó: http://www.youtube.com/watch?v=r7c2W4VVHQk
Az első nap már a nulladik napon elkezdődött, elvonatoztam Mosonmagyaróvárra, ahol MZ-nél töltöttem az éjszakát… egészen éjjel fél kettőig, amikor is felkelés, elkészülés következett, irány Bécs. A gép rendben elindult, megérkezett, majd átvettük az autót és útnak indultunk. Úgy terveztük, hogy egy ABC-nél kezdjük az utat, hogy feltankoljunk – tudatában annak, hogy Reykjavik-ot elhagyva ritkábban lesz erre lehetőségünk. Azonban hamar kiderült, hogy a boltok 11 körül nyitnak, emiatt nem akartunk másfél órát várni.
tracklog: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222471
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day1
videó: http://www.youtube.com/watch?v=r7c2W4VVHQk
Az első nap már a nulladik napon elkezdődött, elvonatoztam Mosonmagyaróvárra, ahol MZ-nél töltöttem az éjszakát… egészen éjjel fél kettőig, amikor is felkelés, elkészülés következett, irány Bécs. A gép rendben elindult, megérkezett, majd átvettük az autót és útnak indultunk. Úgy terveztük, hogy egy ABC-nél kezdjük az utat, hogy feltankoljunk – tudatában annak, hogy Reykjavik-ot elhagyva ritkábban lesz erre lehetőségünk. Azonban hamar kiderült, hogy a boltok 11 körül nyitnak, emiatt nem akartunk másfél órát várni.
A 435-ös úton elindulva a Nesjavellir geotermikus erőműhez mentünk, az út mentén végig vastag csövek húzódtak, jelezve, hogy közeledünk. Végül egy domboldalról lefelé nyílt a legjobb kilátás – és a legerősebb záptojásszag.
 |
| 435-ös út |
 |
| Nesjavellir geotermikus erőmű |
Zoli kifejezett kérésére felkerestük az Ulfljotsvatnskirkja nevű templomot, ami a hasonló nevű tó partján van. Zoli hamar megállapította, hogy 2 éve, amikor erre járt, jobbak voltak a fények. Itt, és szerencsére csak itt találkoztunk idegesítő aprólegyekkel, pedig az észak-keleti részre nagyon mondták, hogy a vizek mellett dögivel vannak.
A Thingvellir Nemzeti Park következett, egy kötelező látnivaló, történelmi és földrajzi nevezetesség, szép volt, de nem több. Ekkor kezdett el váltakozó intenzitással, de megállás nélkül esni az eső. Eleinte inkább csak csepegett, majd a nap végére folyamatosan és erősen esett, ez persze nem kis mértékben volt ránk negatív hatással. Jó fények sehol, mi meg csak áztunk. Szerencsére a túracipő-esőnadrág-esőkabát hármasban teljesen száraz maradtam belül. Vettem egy sapeszt, mert a kapucni alá simán befújt a szél.
Feltűnt, hogy az ország ezen táján meglepően sűrű a növényzet, fák is vannak bőven, ez nem az az echte kopár izlandi vidék.
A Geysir Izland talán leghíresebb nevezetessége, persze mi sem hagytuk ki, ahhoz képest, hogy menetrend szerint 8-10 percenként tör ki 10-20 méter magasságig, azon a napon sokkal gyakrabban megtette, sőt, olyan is előfordult, hogy egy percen belül kétszer. Igazán látványos volt, a körülötte lévő, folyamatosan füstölgő kisebb pocsolyákkal. Az utak eddig kifejezetten jó minőségűek voltak, itt már előfordult 1-2 földút, közel annyi kátyúval, mint amennyi Budapesten is van. Jó szolgálatot tett a terepjáró, vicces volt a személyautókat előzgetni, akik 30-nál többel nem mertek menni. A Terrano amúgy korrekt járgánynak bizonyult, bár már érződött rajta a 11 év, és a 2.7-es TDI új korában sem lehetett egy erőmű.
A Gulfoss-hoz érve a szél-eső-hideg hármasa már kezdte a türelmünket tesztelni, azért megtettük a kötelezőt és lesétáltunk a vízesés oldalába. Impresszív látnivaló volt, de kezdtem aggódni a gépemért, mert természetesen nem úszta meg szárazon ő sem. Így az utolsó két kisebb látnivalót, a Bruarhlod kanyont és a Kerid krátertavat kompletten kihagytuk, helyette megtankoltunk, majd a szálláshelyre mentünk, egy farmra, korrekt, alapszintű berendezéssel. A közelben egy szolid vacsorát fogyasztottunk el egy étteremhez hasonló valamiben. 10 órakor nappali világosság mellett, hullafáradtan vízszintesbe helyeztem magam.
Összességében az első nap jó is volt, meg csalódás is, az időjárás miatt. Ugyanakkor tudtam, hogy ezek a kötelező látnivalók voltak, én nem ezekért jöttem Izlandra, szóval nem voltam elkeseredve.
Videó:
 |
| Thingvallavatn |
A Geysir Izland talán leghíresebb nevezetessége, persze mi sem hagytuk ki, ahhoz képest, hogy menetrend szerint 8-10 percenként tör ki 10-20 méter magasságig, azon a napon sokkal gyakrabban megtette, sőt, olyan is előfordult, hogy egy percen belül kétszer. Igazán látványos volt, a körülötte lévő, folyamatosan füstölgő kisebb pocsolyákkal. Az utak eddig kifejezetten jó minőségűek voltak, itt már előfordult 1-2 földút, közel annyi kátyúval, mint amennyi Budapesten is van. Jó szolgálatot tett a terepjáró, vicces volt a személyautókat előzgetni, akik 30-nál többel nem mertek menni. A Terrano amúgy korrekt járgánynak bizonyult, bár már érződött rajta a 11 év, és a 2.7-es TDI új korában sem lehetett egy erőmű.
 |
| Kitörés előtt fél másodperccel |
A Gulfoss-hoz érve a szél-eső-hideg hármasa már kezdte a türelmünket tesztelni, azért megtettük a kötelezőt és lesétáltunk a vízesés oldalába. Impresszív látnivaló volt, de kezdtem aggódni a gépemért, mert természetesen nem úszta meg szárazon ő sem. Így az utolsó két kisebb látnivalót, a Bruarhlod kanyont és a Kerid krátertavat kompletten kihagytuk, helyette megtankoltunk, majd a szálláshelyre mentünk, egy farmra, korrekt, alapszintű berendezéssel. A közelben egy szolid vacsorát fogyasztottunk el egy étteremhez hasonló valamiben. 10 órakor nappali világosság mellett, hullafáradtan vízszintesbe helyeztem magam.
 |
| Gullfoss vízesés (egy része) |
Videó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése