Hogyan jut eszébe bárkinek is, hogy Izlandra utazzon? Messze van, hideg van, meg ott amúgy is csak a vulkánok törnek ki, megbénítva az európai légi közlekedést. Őszintén szólva a vulkán kitörések előtt én is csak kb. annyit tudtam Izlandról hogy Reykjavik és Eidur Gudjohnsen. Aztán amikor a tavaly nyári skóciai utat (képek itt: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/Scotland) terveztem Google Earth segítségével, egyszer "megcsúszott a kezem" és Izlandon kötöttem ki. Ekezdtem fényképekre kattintatni és leesett az állam. Mindig is jobban érdekelt észak mint dél, a természet által létrehozott látnivalók, mint amit emberi kéz épített. Vulkanikus tájak és képződmények, vízesések, hegyek, völgyek: itt teljes erejében megmutatkozik a természet. Ez valami teljesen egyedi, ilyen máshol nincs, ráadásul nem is a világ végére kell elmenni, és az ország is kezelhető méretű. Szóval ide el kell mennem.
Azt hamar kiderítettem, hogy Bécsből van közvetlen járat, egész olcsón, ez tűnt a leginkább ésszerűnek. Már csak útvonal kell, meg útitársak. Google Earth "rajzszögelés", sok utánaolvasás, könnyen összeállt a program. Alapvetően egy körút rajzolódott ki (elég ránézni Izland úthálózatára, és érthető a miért), kisebb-nagyobb le- és kitérőkkel. Aztán találtam útitársakat is, illetve egyet, aki hozott magával még kettőt, és óriási megkönnyebbülésemre 99%-ban elfogadták az útitervemet. Örök hálám ezért nekik :)
A skóciai utazás tapasztalataiból kiindulva úgy gondoltam, az a legjobb, ha az ember mindent maga szervez: Repjegy, útvonal, szállás, autóbérlés. Így is lett, illetve terepjárót foglaltunk le, mert Izland terepjáró nélkül olyan mint a Dallas Bobby nélkül. Már csak pár hónap várakozás volt hátra... és útnak indultunk!
vasárnap
Képek, videók
Az útról készült képek itt tekinthetők meg: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/Iceland
Napi bontásban:
http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day1
http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day2
stb, egészen day8-ig
A videók pedig itt: http://www.youtube.com/user/janosrajki#g/u
Napi bontásban:
http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day1
http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day2
stb, egészen day8-ig
A videók pedig itt: http://www.youtube.com/user/janosrajki#g/u
Július 26.
Bécs-Keflavik-Reykjavik-Nesjavellir-Ulfljotsvatnskirkja-Thingvellir-Geysir-Gullfoss-Steinsholt
tracklog: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222471
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day1
videó: http://www.youtube.com/watch?v=r7c2W4VVHQk
Az első nap már a nulladik napon elkezdődött, elvonatoztam Mosonmagyaróvárra, ahol MZ-nél töltöttem az éjszakát… egészen éjjel fél kettőig, amikor is felkelés, elkészülés következett, irány Bécs. A gép rendben elindult, megérkezett, majd átvettük az autót és útnak indultunk. Úgy terveztük, hogy egy ABC-nél kezdjük az utat, hogy feltankoljunk – tudatában annak, hogy Reykjavik-ot elhagyva ritkábban lesz erre lehetőségünk. Azonban hamar kiderült, hogy a boltok 11 körül nyitnak, emiatt nem akartunk másfél órát várni.
tracklog: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222471
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day1
videó: http://www.youtube.com/watch?v=r7c2W4VVHQk
Az első nap már a nulladik napon elkezdődött, elvonatoztam Mosonmagyaróvárra, ahol MZ-nél töltöttem az éjszakát… egészen éjjel fél kettőig, amikor is felkelés, elkészülés következett, irány Bécs. A gép rendben elindult, megérkezett, majd átvettük az autót és útnak indultunk. Úgy terveztük, hogy egy ABC-nél kezdjük az utat, hogy feltankoljunk – tudatában annak, hogy Reykjavik-ot elhagyva ritkábban lesz erre lehetőségünk. Azonban hamar kiderült, hogy a boltok 11 körül nyitnak, emiatt nem akartunk másfél órát várni.
A 435-ös úton elindulva a Nesjavellir geotermikus erőműhez mentünk, az út mentén végig vastag csövek húzódtak, jelezve, hogy közeledünk. Végül egy domboldalról lefelé nyílt a legjobb kilátás – és a legerősebb záptojásszag.
 |
| 435-ös út |
 |
| Nesjavellir geotermikus erőmű |
Zoli kifejezett kérésére felkerestük az Ulfljotsvatnskirkja nevű templomot, ami a hasonló nevű tó partján van. Zoli hamar megállapította, hogy 2 éve, amikor erre járt, jobbak voltak a fények. Itt, és szerencsére csak itt találkoztunk idegesítő aprólegyekkel, pedig az észak-keleti részre nagyon mondták, hogy a vizek mellett dögivel vannak.
A Thingvellir Nemzeti Park következett, egy kötelező látnivaló, történelmi és földrajzi nevezetesség, szép volt, de nem több. Ekkor kezdett el váltakozó intenzitással, de megállás nélkül esni az eső. Eleinte inkább csak csepegett, majd a nap végére folyamatosan és erősen esett, ez persze nem kis mértékben volt ránk negatív hatással. Jó fények sehol, mi meg csak áztunk. Szerencsére a túracipő-esőnadrág-esőkabát hármasban teljesen száraz maradtam belül. Vettem egy sapeszt, mert a kapucni alá simán befújt a szél.
Feltűnt, hogy az ország ezen táján meglepően sűrű a növényzet, fák is vannak bőven, ez nem az az echte kopár izlandi vidék.
A Geysir Izland talán leghíresebb nevezetessége, persze mi sem hagytuk ki, ahhoz képest, hogy menetrend szerint 8-10 percenként tör ki 10-20 méter magasságig, azon a napon sokkal gyakrabban megtette, sőt, olyan is előfordult, hogy egy percen belül kétszer. Igazán látványos volt, a körülötte lévő, folyamatosan füstölgő kisebb pocsolyákkal. Az utak eddig kifejezetten jó minőségűek voltak, itt már előfordult 1-2 földút, közel annyi kátyúval, mint amennyi Budapesten is van. Jó szolgálatot tett a terepjáró, vicces volt a személyautókat előzgetni, akik 30-nál többel nem mertek menni. A Terrano amúgy korrekt járgánynak bizonyult, bár már érződött rajta a 11 év, és a 2.7-es TDI új korában sem lehetett egy erőmű.
A Gulfoss-hoz érve a szél-eső-hideg hármasa már kezdte a türelmünket tesztelni, azért megtettük a kötelezőt és lesétáltunk a vízesés oldalába. Impresszív látnivaló volt, de kezdtem aggódni a gépemért, mert természetesen nem úszta meg szárazon ő sem. Így az utolsó két kisebb látnivalót, a Bruarhlod kanyont és a Kerid krátertavat kompletten kihagytuk, helyette megtankoltunk, majd a szálláshelyre mentünk, egy farmra, korrekt, alapszintű berendezéssel. A közelben egy szolid vacsorát fogyasztottunk el egy étteremhez hasonló valamiben. 10 órakor nappali világosság mellett, hullafáradtan vízszintesbe helyeztem magam.
Összességében az első nap jó is volt, meg csalódás is, az időjárás miatt. Ugyanakkor tudtam, hogy ezek a kötelező látnivalók voltak, én nem ezekért jöttem Izlandra, szóval nem voltam elkeseredve.
Videó:
 |
| Thingvallavatn |
A Geysir Izland talán leghíresebb nevezetessége, persze mi sem hagytuk ki, ahhoz képest, hogy menetrend szerint 8-10 percenként tör ki 10-20 méter magasságig, azon a napon sokkal gyakrabban megtette, sőt, olyan is előfordult, hogy egy percen belül kétszer. Igazán látványos volt, a körülötte lévő, folyamatosan füstölgő kisebb pocsolyákkal. Az utak eddig kifejezetten jó minőségűek voltak, itt már előfordult 1-2 földút, közel annyi kátyúval, mint amennyi Budapesten is van. Jó szolgálatot tett a terepjáró, vicces volt a személyautókat előzgetni, akik 30-nál többel nem mertek menni. A Terrano amúgy korrekt járgánynak bizonyult, bár már érződött rajta a 11 év, és a 2.7-es TDI új korában sem lehetett egy erőmű.
 |
| Kitörés előtt fél másodperccel |
A Gulfoss-hoz érve a szél-eső-hideg hármasa már kezdte a türelmünket tesztelni, azért megtettük a kötelezőt és lesétáltunk a vízesés oldalába. Impresszív látnivaló volt, de kezdtem aggódni a gépemért, mert természetesen nem úszta meg szárazon ő sem. Így az utolsó két kisebb látnivalót, a Bruarhlod kanyont és a Kerid krátertavat kompletten kihagytuk, helyette megtankoltunk, majd a szálláshelyre mentünk, egy farmra, korrekt, alapszintű berendezéssel. A közelben egy szolid vacsorát fogyasztottunk el egy étteremhez hasonló valamiben. 10 órakor nappali világosság mellett, hullafáradtan vízszintesbe helyeztem magam.
 |
| Gullfoss vízesés (egy része) |
Videó:
Július 27.
Steinsholt-Hjalparfoss-Thjoldveldisbærinn-Gjain-Haifoss-Skogafoss-Solheimajokull-Dyrholaey-Reynisfjara-Hella
tracklog: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222482
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day2
videó: http://www.youtube.com/watch?v=4TcSQVYkAac
Reggel az ablakon kinézve kelet felé határozottan napsütést véltem felfedezni a távolban. A szél fújt, de az eső nem esett, bíztató kezdet. Aztán persze az út során hamar rájöttem, hogy a pillanatnyi időjárás semmilyen információtartalommal nem bír a 10 perc múlva várható időjárás kapcsán.
Reggeli után fél 9-kor már úton is voltunk a Hjalparfoss felé, ami egy „sziámi iker” vízesés. Fotózgattunk, egyszer csak hátulról elözönlöttek minket a turisták, akik aztán a a Thjoldveldisbærinn felé is követtek minket, de szerencsére elnézték a kijáratot, így előttük letudtuk ezt a látnivalót, ami egy középkori izlandi falucska hű mása. Továbbmentünk egy igencsak rögös földúton, Gjain felé, itt már nagyon kellett a terepjáró. Ez egy gyönyörű völgy, több kisebb-nagyobb vízeséssel, sűrű aljnövényzettel. Napsütéssel eddig a pontig nem találkoztunk, beleértve az első napot is. Ahogy aztán még kicsit továbbmentünk északra, egy még hepehupásabb úton Haifoss-hoz, jött a megvilágosodás, tökéletes időjárásban, tökéletes fényviszonyok (fotós szemmel nézve, amennyire nekem van olyan) láttuk ezt a vízesést, és a mellette lévő kicsit kisebbet. Ekkor éreztem először, hogy na ezért akartam én ide jönni. Ott voltunk tök egyedül a semmi közepén, csak a vízesés hangját lehetett hallani, kellemes érzés volt.
Innen már csak a szállásra kellett visszamenni, Hella-ra, kb. 90 km nyugat felé az 1-esen. A szállásadónk, Nonni, egy nagyon kommunikatív, segítőkész emberke volt, igazán pozitív benyomást keltett az öreg. 70 éves múlt, de csak 1 éve kezdte az idegenforgalmi bizniszt. Végig szóval tartott minket, és viszont, amíg a vacsoránkat készítettük.
tracklog: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222482
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day2
videó: http://www.youtube.com/watch?v=4TcSQVYkAac
Reggel az ablakon kinézve kelet felé határozottan napsütést véltem felfedezni a távolban. A szél fújt, de az eső nem esett, bíztató kezdet. Aztán persze az út során hamar rájöttem, hogy a pillanatnyi időjárás semmilyen információtartalommal nem bír a 10 perc múlva várható időjárás kapcsán.
Reggeli után fél 9-kor már úton is voltunk a Hjalparfoss felé, ami egy „sziámi iker” vízesés. Fotózgattunk, egyszer csak hátulról elözönlöttek minket a turisták, akik aztán a a Thjoldveldisbærinn felé is követtek minket, de szerencsére elnézték a kijáratot, így előttük letudtuk ezt a látnivalót, ami egy középkori izlandi falucska hű mása. Továbbmentünk egy igencsak rögös földúton, Gjain felé, itt már nagyon kellett a terepjáró. Ez egy gyönyörű völgy, több kisebb-nagyobb vízeséssel, sűrű aljnövényzettel. Napsütéssel eddig a pontig nem találkoztunk, beleértve az első napot is. Ahogy aztán még kicsit továbbmentünk északra, egy még hepehupásabb úton Haifoss-hoz, jött a megvilágosodás, tökéletes időjárásban, tökéletes fényviszonyok (fotós szemmel nézve, amennyire nekem van olyan) láttuk ezt a vízesést, és a mellette lévő kicsit kisebbet. Ekkor éreztem először, hogy na ezért akartam én ide jönni. Ott voltunk tök egyedül a semmi közepén, csak a vízesés hangját lehetett hallani, kellemes érzés volt.
 |
Gjain |
 |
| Haifoss |
Ezt követően délnyugatnak vettük az irányt, egészen az 1-es útig, vissza a civilizáció felé. Az időjárás változékony lett, a nap elbújt, hol szitált az eső, hol nem. Seljalandsfoss így kimaradt, Skogafoss-hoz érve javult az idő, megnéztük, felmásztunk az oldalába is, de nekem legjobban úgy félúton tetszett, ahonnan nézve egy emberfej formájú szikla szolgáltatta az előteret. A következő megálló a Solheimajokull gelccser volt, ahová egy pár kilométeres földúton, személyautókat előzgetve jutottunk el. 150 m tengerszint feletti magasságig lenyúlik ez a gleccser, amire rá is lehet mászni. Legalul kellően piszkos a felülete, de feljebb haladva tisztul, és igencsak csúszik is.
 |
| Skogafoss |
 |
| Solheimajokull |
Kelet felé haladva pár intenzív zivatar és benzinkutas bevásárlás után a Dyrholaey szikla és az akörüli tengerparti magaslat következett, ahol lehetőségünk nyílt lundákat is fotózni, végre hasznát vettem a telének. Itt már nem esett, de a nap sem sütött. Egy másik helyen (Reynisfjara) lementünk egészen a tengerhez. Elkértem UZ állványát, elkezdtem bohóckodni mindenféle hosszú záridőkkel meg ND szűrőkkel. A sors megmutatta, hogy ez nem nekem való, egy erősebb hullám váratlanul ért, ahogy elterült a parton, jól eláztatta a táskámat. Az állvány, rajta a géppel szerencsére nem dőlt hanyatt, és a táska is vízhatlannak bizonyult. A szűrőtartó a szűrőkkel úszott egy kicsit, de este tisztába tudtam rakni.
 |
| Ottmaradt... |
 |
| Reynisfjara |
Innen már csak a szállásra kellett visszamenni, Hella-ra, kb. 90 km nyugat felé az 1-esen. A szállásadónk, Nonni, egy nagyon kommunikatív, segítőkész emberke volt, igazán pozitív benyomást keltett az öreg. 70 éves múlt, de csak 1 éve kezdte az idegenforgalmi bizniszt. Végig szóval tartott minket, és viszont, amíg a vacsoránkat készítettük.
Videó:
Július 28.
Hella-F225-Ljotipollur-Landmannalaugar-Blahnukur-Eldgja-Ofaerufoss-Fjadrargljufur-Fagrifoss-Geirland
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day3
videó: http://www.youtube.com/watch?v=tXPgO6rPl74
videó: http://www.youtube.com/watch?v=tXPgO6rPl74
Reggel felkelve ronda esős idő és köd nézett velünk szembe. A kiadós finom reggeli után 8 órakor elindultunk, észak felé a 26-os úton, ma várt ránk az egész út egyik fénypontja, de nagyon úgy tűnt, hogy az időjárás nem velünk van. Lekanyarodtunk az F225-ön, de a szél, esőpermet, köd mellett nem sokat láttunk. Aztán ahogy a hegyek mögé kerültünk, drámai módon javulni kezdett az idő - és megejtettük az első vízen áthajtást is. Ahogy a Ljotipollur-hoz érkeztünk, már teljesen tisztaidő lett és a nap is előbújt néha. Szél és 8 fok volt, de a látási viszonyok teljesen jók voltak.
Mire Landmannalaugar-hoz értünk, tökéletes időnk lett, ami hatalmas megkönnyebbülést jelentett, mert itt egy hosszabb hegymászást terveztünk be, a gyönyörű kilátás miatt. A szél azért fújt keményen, de a meredek felfelé kaptatás mellett a Blahnukur hegyre ez nem igazán zavart. Ahogy haladtunk felfelé, kezdett elállni a lélegzetem. Körbe-körbe színes hegyek, patakok, völgyek és szinte a végtelenig el lehetett látni. Jött egy-két rövid permet, így szivárványokat is láttunk. Kipipáltam a „10 hely, amit látni akarok, mielőtt meghalok” listám egyik pontját. Végül nem másztunk fel a hegy legtetejére, hanem visszamentünk az autóhoz, mert még sokmindent terveztünk a napra. Landmannalaugar-nál amúgy rengeteg kempinges volt, számomra kicsit túlzsúfoltnak tűnt.
 |
| Landmannalaugar: színes hegyek, lávamezők, napsütés, felhők |
 |
| Blahnukur |
A hónapokon át érlelt útitervhez képest ezen a ponton az indulás előtt pár héttel változtattunk. Történt ugyanis, hogy július elején egy kisebb adag, úgy pár amazonasnyi megolvadt gleccser megindult a hegyről és elmosta az 1-es út egyik hídját. Ez azt jelentette, hogy kb. egy hétig, mire átmeneti új hidat építettek (egy hét alatt!), csak északról, az F208-as hegyi úton lehetett megközelíteni nyugatról az ország keleti felét. Eredetileg ezt az utat a sok folyón áthajtás miatt nem akartam bevállalni, de elkezdtem utána olvasni, hogy mégis milyen lehet, és bár időben megépült az új híd, arra jutottam, hogy kezelhető. Indulásunk napján azért megint megkérdeztem az izlandi útinfót, hogy milyen az út, de megnyugtattak, hogy egy Terrano-val nem lesz gondunk. Így hát nekivágtunk. Gyönyörű tájakon, színes és havas hegyek-dombok mentén haladtunk, pár percenként kisebb-nagyobb vizeken gázoltunk át, igazán izgalmas volt. Volt, amikor nem is lehetett érezni, hogy vízben halad az autó, de volt, amikor érezhetően más volt az útfogás. Azt kell hogy mondjam, Zoli tökéletesen vezetett, végig megőrizte a hidegvérét, nem lett volna jó dolog lefulladni egy folyó közepén.
Túl voltunk már több, mint 30 folyón, mire Eldgja-hoz értünk, ami egy több kilométer hosszú, kb. 100m mély szurdok. Itt két opció volt: vagy felmegyünk autóval az oldalába, Gjatindur hegy felé, vagy gyalogolunk az alján. Megpróbáltuk az elsőt, de ehhez egy minden addiginál szélesebb folyón kellett áthajtani. Belehajtottunk, a Terrano orra lebukott, a víz a motorháztetőn volt, alulról érdekes hangok hallatszodtak, de sikerült kijönni a túloldalon. Alig 100 méterrel később azt láttuk, hogy az "út" vagy 20m-en keresztül a folyómederben halad. Ezt már nem mertük megkockáztatni, visszafordultunk, újra megmártottuk a járgányt a mély folyóban, majd behajtottunk a kanyonba és kb. 40 perc séta után elérkeztünk az Ofaerufoss vízeséshez. Végig tökéletes idő volt, a színek, fények fantasztikusak voltak, egyáltalán nem bántuk meg a plusz sétát. Itt már nem csak én, de a GPS is lehidalt, ugyanis egy órán át nem volt hajlandó jelet fogni.
 |
| Eldgja |
 |
| Ofaerufoss |
További zötykölődés után kiértünk a főútra, mentünk még egy kicsit, a Fjadrargljufur kanyonig. Már 7 óraelmúlt, de Zolit még hajtotta a Duracell, így újabb 20 km sziklás hegyi úton való zötykölődés és 3 vízen áthajtás után a Fagrifoss vízeséshez jutottunk. Megint egyedül voltunk, a semmi közepén, egy gyönyörű helyen, tök jó érzés volt. Végül fél 9-re értünk a szálláshoz, megvacsoráztunk, egészen tele volt a hely, furcsa volt visszatérni a civilizációba.
 |
| Fjadrargljufur |
 |
| Fagrifoss |
A mai nap szinte tökéletesre sikerült, nagyon nagy szerencsénk volt, mert esőben, szürkeségben a hegymászás inkább szenvedés mint öröm, és ha valahol, hát Landmannalaugar-nál szükség van a jó fényekre.
videó:
videó:
Július 29.
Geirland-Kirkjugolf-Dverghamrar-Svartifoss-Svinafellsjokull-Jokulsarlon-Stokksnes-Egilsstadir
tracklog: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222547
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day4
videó: http://www.youtube.com/watch?v=uZhRUU_3q90
A negyedik napon rengeteg kilométer és látnivaló várt ránk. Kirkjugolf, Dverghamrar bazaltszikla képzpdményei letudva, majd Nupstadur-t néztük volna meg, de csak 10-kor nyitott az oda vezető út, nem akartunk félórát várni, így a monumentális Lomagnupur sziklával és a gyönyörű időjárással vígasztalódtunk, majd továbbmentünk Svartifoss-hoz. Bő fél óra mászás után elérkeztünk a vízeséshez, ami nem a víz mennyisége, hanem a körben lévő fekete bazalt oszlopok miatt különleges. Tökéletes időnk volt, közel 20 fok, napsütés, ezen a napon egy csepp eső nem esett. Svinafellsjokull egy újabb gleccser, ami az 1-es úthoz egészen közel található és fel lehet mászni az oldalára, de rálépni csak szervezett túra keretében lehet. Haladtunk tovább az 1-es úton, egyre többet láttunk a Vatnajokull-ből, ami Európa legnagyobb gleccsere, Izland területének is vagy 8%-át kiteszi.
Következett a nap csúcspontja, a Jokulsarlon gleccsertó. A közelben található gleccsernyelvből beleesnek a jégtömbök egy tóba, majd több év hajókázás után eljutnak a tengerig. Ezt a gleccsertavat lehet egy kétéltű járgánnyal bejárni, persze a partról is egészen különleges látványt nyújt. Megint csak egy olyan látnivaló, ami emberi távolságon belül csak Izlandon található. nagy szerencsénk volt az időjárással, mert konkrétan tökéletes volt. Bele sem akarok gondolni, milyen lehet esőben, szürke időben.
Mivel még több száz kilométer állt előttünk, haladtunk szorgosan tovább kelet felé. Megálltunk a Stokksnes nevű félszigeten, amit meredek hegyek öveznek, a tengerparti sziklákon pár fóka volt látható és mellesleg egy NATO radarbázis is itt van. Elsétáltunk a egy film helyszínéül hátramaradt kisebb viking falucskához is.
Innen egészen megváltozott a táj, kopár sziklák és hegyek, fjordok következtek, ez a délkeleti partvidék jellemzője. Dalkur tengerparti sziklánál megálltunk pár percre, az 1-es utat átvágtuk a 939-es úton, mentünk, mentünk, majd 8 után megérkeztünk Egilsstadir-ba, az aktuális szállásra. Ez a kelet fővárosa, kemény 2000 lakossal.
videó:
tracklog: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222547
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day4
videó: http://www.youtube.com/watch?v=uZhRUU_3q90
A negyedik napon rengeteg kilométer és látnivaló várt ránk. Kirkjugolf, Dverghamrar bazaltszikla képzpdményei letudva, majd Nupstadur-t néztük volna meg, de csak 10-kor nyitott az oda vezető út, nem akartunk félórát várni, így a monumentális Lomagnupur sziklával és a gyönyörű időjárással vígasztalódtunk, majd továbbmentünk Svartifoss-hoz. Bő fél óra mászás után elérkeztünk a vízeséshez, ami nem a víz mennyisége, hanem a körben lévő fekete bazalt oszlopok miatt különleges. Tökéletes időnk volt, közel 20 fok, napsütés, ezen a napon egy csepp eső nem esett. Svinafellsjokull egy újabb gleccser, ami az 1-es úthoz egészen közel található és fel lehet mászni az oldalára, de rálépni csak szervezett túra keretében lehet. Haladtunk tovább az 1-es úton, egyre többet láttunk a Vatnajokull-ből, ami Európa legnagyobb gleccsere, Izland területének is vagy 8%-át kiteszi.
 |
| Lomagnupur |
 |
| Svartifoss |
Következett a nap csúcspontja, a Jokulsarlon gleccsertó. A közelben található gleccsernyelvből beleesnek a jégtömbök egy tóba, majd több év hajókázás után eljutnak a tengerig. Ezt a gleccsertavat lehet egy kétéltű járgánnyal bejárni, persze a partról is egészen különleges látványt nyújt. Megint csak egy olyan látnivaló, ami emberi távolságon belül csak Izlandon található. nagy szerencsénk volt az időjárással, mert konkrétan tökéletes volt. Bele sem akarok gondolni, milyen lehet esőben, szürke időben.
 |
| Jokulsarlon |
 |
| Jokulsarlon |
Mivel még több száz kilométer állt előttünk, haladtunk szorgosan tovább kelet felé. Megálltunk a Stokksnes nevű félszigeten, amit meredek hegyek öveznek, a tengerparti sziklákon pár fóka volt látható és mellesleg egy NATO radarbázis is itt van. Elsétáltunk a egy film helyszínéül hátramaradt kisebb viking falucskához is.
 |
| Stokksnes |
videó:
Július 30.
Egilsstadir-Hrossaborg-Dettifoss-Asbyrgi-Hljodaklettar-Dettifoss-Selfoss-Namaskard-Myvatn
tracklog: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222550
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day5
videó: http://www.youtube.com/watch?v=SLYiv09z_Sc
Az ötödik napon újabb 140 km és a Herdubreid hegy jellegzetes formájának megpillantása után Hrossaborgir-hoz érkeztünk, innen indul az F88-as út az ország belsejébe, Askja felé. Dobbant egyet a szívem, amikor megláttam az útjelző táblát és azt a jelzést, hogy a felföld felé haladva a következő benzinkút 268km-re van. Aztán este megnéztem, hogy mégis milyen időjárás van arrafelé: 2fok, eső…
Ezen a napon alapvetően a Jokulsa a Fjollum folyó mentén haladtunk, a keleti parton felfelé, a nyugati parton lefelé. Dettifoss állítólag Európa legnagyobb vízhozamú vízesése, óriási robajjal és intenzitással zuhan lefelé víz. Egészen a vízesés oldaláig le lehet sétálni. Bementünk az Asbyrgi kanyonba, ami egy U alakú, oldalt 100m magas sziklákkal övezett katlan, egyedi klímával és növényzettel. Kellemes 20 fok és napsütés volt, megnéztük a tavat, madarakat. Elég sok turista volt, ennek nem annyira örültem.
Dél felé vettük az irányt az F862-n, lefordultunk a Hljodaklettar-nál, sajnos itt már 12 fok, szél, eső volt. Lementünk a folyó partjához, egészen különleges sziklákat, bazaltoszlopokat láttunk, sajnos eső közben. Persze mire egy bő óra mászkálás után visszamentünk az autóhoz, megjavult az idő. Kicsit máshogy képzeltem el ezt a helyet, kevésbé civilizáltan, ehhez képest rendes ösvények, a nevezetességek irányába mutató táblák voltak.
tracklog: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222550
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day5
videó: http://www.youtube.com/watch?v=SLYiv09z_Sc
Az ötödik napon újabb 140 km és a Herdubreid hegy jellegzetes formájának megpillantása után Hrossaborgir-hoz érkeztünk, innen indul az F88-as út az ország belsejébe, Askja felé. Dobbant egyet a szívem, amikor megláttam az útjelző táblát és azt a jelzést, hogy a felföld felé haladva a következő benzinkút 268km-re van. Aztán este megnéztem, hogy mégis milyen időjárás van arrafelé: 2fok, eső…
 |
| Askja felé... |
Ezen a napon alapvetően a Jokulsa a Fjollum folyó mentén haladtunk, a keleti parton felfelé, a nyugati parton lefelé. Dettifoss állítólag Európa legnagyobb vízhozamú vízesése, óriási robajjal és intenzitással zuhan lefelé víz. Egészen a vízesés oldaláig le lehet sétálni. Bementünk az Asbyrgi kanyonba, ami egy U alakú, oldalt 100m magas sziklákkal övezett katlan, egyedi klímával és növényzettel. Kellemes 20 fok és napsütés volt, megnéztük a tavat, madarakat. Elég sok turista volt, ennek nem annyira örültem.
 |
| Dettifoss |
Dél felé vettük az irányt az F862-n, lefordultunk a Hljodaklettar-nál, sajnos itt már 12 fok, szél, eső volt. Lementünk a folyó partjához, egészen különleges sziklákat, bazaltoszlopokat láttunk, sajnos eső közben. Persze mire egy bő óra mászkálás után visszamentünk az autóhoz, megjavult az idő. Kicsit máshogy képzeltem el ezt a helyet, kevésbé civilizáltan, ehhez képest rendes ösvények, a nevezetességek irányába mutató táblák voltak.
Megnéztük a Dettifoss-t még egyszer, a nyugati oldalról, majd Selfoss vízesést is, volt már 6 óra mire a
Myvatn tó közelébe értünk.
 |
| Hljodaklettar-nál |
 |
| Dettifoss nyugatról |
Megálltunk a Namaskard nevű geotermikus területen, ahol bugyogó iszap, füstölgő sárkupacok, és nem utolsó sorban kemény záptojásszag fogadott. Hirtelen kisütött a nap, körbe azért megmaradtaka sűrű felhők, szóval fotózáshoz nagyon-nagyon jó körülmények voltak. A szállásunk közvetlenül a Myvatn tó mellett volt, egy igencsak alapszintű 4 személyes faházikó. Este kirúgtunk a hámból, illetve MZ meghívott minket vacsorára, rég ettünk ilyen komplett fogást.
 |
| Namaskard |
videó:
Július 31.
Myvatn-Leirhnjukur-Viti-Grotagja-Hverfjall-Dimmuborgir-Höfdi-Godafoss
tracklog: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222555
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day6
videó: http://www.youtube.com/watch?v=dx2t20ntuBM
Ezen a napon reggel nem kellett összepakolni, a Myvatn körüli látnivalókat vettük sorra. A Leirhnjukur lávamezővel kezdtük, ami egészen friss, a Krafla 1984-es kitörésének eredménye. Színes hegyek között fekete, itt-ott még füstölgő lávamezőket jártunk be. Az átmenetes ND szűrő itt baromira jól jött. Megnéztük a Viti krátertavat, gondolom a felhők miatt, de messze nem volt olyan mutatós, mint ahogy fényképeken láttam. Grotagja egyrészt egy barlangi melegvizű tó, másrészt felette egy méretes hasadék is található.
Tovább haladtunk a Hverfjall kráterhez, napsütés hiányában a nagy szürke hegytömeg nem volt igazán látványos, de azért felmásztunk a kráterpereméig. Megnéztük a Dimmuborgir lávamezőt, érdekes sziklaalakzatok maradtak vissza egy 2000 évvel ezelőtti lávafolyásból, csak sajnos 0 napsütésen nem volt igazán mutatós. A Myvatn tavat délről megkerültük, felmásztunk a Höfdi sziklához, ahonnan szép kilátás nyílott.
Mivel még csak délután 3 volt, elmentünk a Godafoss vízeséshez, a következő napi egyik programpontot előrehozva. A nap sajnos pont szembe sütött, már amennyire sütött, ettől függetlenül szép volt a látvány.
videó:
tracklog: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222555
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day6
videó: http://www.youtube.com/watch?v=dx2t20ntuBM
Ezen a napon reggel nem kellett összepakolni, a Myvatn körüli látnivalókat vettük sorra. A Leirhnjukur lávamezővel kezdtük, ami egészen friss, a Krafla 1984-es kitörésének eredménye. Színes hegyek között fekete, itt-ott még füstölgő lávamezőket jártunk be. Az átmenetes ND szűrő itt baromira jól jött. Megnéztük a Viti krátertavat, gondolom a felhők miatt, de messze nem volt olyan mutatós, mint ahogy fényképeken láttam. Grotagja egyrészt egy barlangi melegvizű tó, másrészt felette egy méretes hasadék is található.
 |
| Leirhnjukur |
 |
| Grotagja barlangtó |
Tovább haladtunk a Hverfjall kráterhez, napsütés hiányában a nagy szürke hegytömeg nem volt igazán látványos, de azért felmásztunk a kráterpereméig. Megnéztük a Dimmuborgir lávamezőt, érdekes sziklaalakzatok maradtak vissza egy 2000 évvel ezelőtti lávafolyásból, csak sajnos 0 napsütésen nem volt igazán mutatós. A Myvatn tavat délről megkerültük, felmásztunk a Höfdi sziklához, ahonnan szép kilátás nyílott.
 |
| Hverfjall |
 |
| Dimmuborgir - Kirkjan |
Mivel még csak délután 3 volt, elmentünk a Godafoss vízeséshez, a következő napi egyik programpontot előrehozva. A nap sajnos pont szembe sütött, már amennyire sütött, ettől függetlenül szép volt a látvány.
 |
| Godafoss |
videó:
Augusztus 1.
Myvatn-Akureyri-Hvitserkur-Hraunfossar-Fitjar
tracklog: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222566
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day7
videó: http://www.youtube.com/watch?v=dx2t20ntuBM
A mai nap javarészt az autóban ülésről szólt, az északkeleti Myvatn-tól a Reykjavik előtti szállásunkig kellett eljutni. Órákon át haladtunk kopár hegyek között, az idő egészen jó volt. Akureyri várost is érintettük, ami az ország második legnagyobb települése, de csak az maradt meg bennem, hogy 6 nap után itt találkoztunk először közlekedési lámpával. Már dél is elmúlt, mire a Hvitserkur tengerparti sziklához érkeztünk, itt le is másztunk a meredek sziklaoldalon a tengerhez és láttunk egy szép patakot, narancssárga és vörös kavicsokkal a medrében.
További pár óra autókázás, közte pár kilométer csapnivaló minőségű út után a Hraunfossar vízeséshez érkeztünk, ami teljesen más, mint az eddig felkeresett vízesések, ugyanis nem egyetlen helyről hull alá a víz, hanem egy lávamezőről, több mint száz méter szélességben folyik bele oldalról egy folyóba. A víz érdekes világoskék színű. Még lenyomtuk úgy 150 kilométert, átmentünk egy tengeralatti alagúton, mire estére megérkeztünk a szálláshelyre.
videó:
tracklog: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222566
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day7
videó: http://www.youtube.com/watch?v=dx2t20ntuBM
A mai nap javarészt az autóban ülésről szólt, az északkeleti Myvatn-tól a Reykjavik előtti szállásunkig kellett eljutni. Órákon át haladtunk kopár hegyek között, az idő egészen jó volt. Akureyri várost is érintettük, ami az ország második legnagyobb települése, de csak az maradt meg bennem, hogy 6 nap után itt találkoztunk először közlekedési lámpával. Már dél is elmúlt, mire a Hvitserkur tengerparti sziklához érkeztünk, itt le is másztunk a meredek sziklaoldalon a tengerhez és láttunk egy szép patakot, narancssárga és vörös kavicsokkal a medrében.
 |
| Hvitserkur |
További pár óra autókázás, közte pár kilométer csapnivaló minőségű út után a Hraunfossar vízeséshez érkeztünk, ami teljesen más, mint az eddig felkeresett vízesések, ugyanis nem egyetlen helyről hull alá a víz, hanem egy lávamezőről, több mint száz méter szélességben folyik bele oldalról egy folyóba. A víz érdekes világoskék színű. Még lenyomtuk úgy 150 kilométert, átmentünk egy tengeralatti alagúton, mire estére megérkeztünk a szálláshelyre.
 |
| Hraunfossar |
videó:
Augusztus 2.
Fitjar-Reykjavik-Seltun-Krysuvik-Kék Laguna-Grindavik-Keflavik
track log: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222571
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day8
videó: http://www.youtube.com/watch?v=rjjT_TE5ZX8
Az utolsó nap, afféle levezetés. A délelőttöt Reykjavikban töltöttük, annak ellenére, hogy a nyár, és egyben a turistaszezon közepén voltunk, szinte kihalt volt a város. Reggel 9-kor a Hallgrimskirkja előtti tér teljesen üres volt – ez persze fotós szemmel egyáltalán nem baj. Maga a templom kívülről nézve szerintem nagyon mutatós, egyedi, belülről teljesen puritán, minimál berendezéssel bír. Császkáltunk a Laugavegur bevásárló utcán, letudva a kötelező szuvenír boltokat, majd kisétáltunk a tengerpartra a Sun Voyager nevű hajószoborhoz.
További bóklászás után elhagytuk a megapoliszt és a Seltun nevű geotermikus területhez hajtottunk. Ez méretre lényegesen kisebb, mint a Namaskard, de ugyanúgy érdekes volt, nem éreztem ismétlésnek. Kimentünk a tengerparthoz Krysuvik szikláinál egy borzalmas minőségű úton, mintha a világ végére érkeztünk volna. Megnéztük a Kék Lagúnát, ami egy természetes meleg vizű fürdő, szép világoskék színe van a víznek. Nem fürödtünk meg benne, melegvizes fürdő van nálunk is :)
Az időjárás közben szép naposra fordult, így az ország délnyugati csücskénél is kimentünk a tengerhez, a változatosság kedvéért megnéztünk még egy geotermikus területet, méltó és kellemes utolsó mozzanata volt az útnak.
Este leadtuk az autót, aztán már csak egy 4 órás repülőút Bécsig, egy 50 perces Bécs-Mosonmagyaróvár autókázás, várakozás, majd másfél óra vonatút várt rám, mire reggel 10-re hullafáradtan hazaértem.
videó:
track log: http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1222571
képek: http://www.panoramio.com/user/4350353/tags/day8
videó: http://www.youtube.com/watch?v=rjjT_TE5ZX8
Az utolsó nap, afféle levezetés. A délelőttöt Reykjavikban töltöttük, annak ellenére, hogy a nyár, és egyben a turistaszezon közepén voltunk, szinte kihalt volt a város. Reggel 9-kor a Hallgrimskirkja előtti tér teljesen üres volt – ez persze fotós szemmel egyáltalán nem baj. Maga a templom kívülről nézve szerintem nagyon mutatós, egyedi, belülről teljesen puritán, minimál berendezéssel bír. Császkáltunk a Laugavegur bevásárló utcán, letudva a kötelező szuvenír boltokat, majd kisétáltunk a tengerpartra a Sun Voyager nevű hajószoborhoz.
 |
| Hallgrimmskirkja |
 |
| Sun Voyager |
További bóklászás után elhagytuk a megapoliszt és a Seltun nevű geotermikus területhez hajtottunk. Ez méretre lényegesen kisebb, mint a Namaskard, de ugyanúgy érdekes volt, nem éreztem ismétlésnek. Kimentünk a tengerparthoz Krysuvik szikláinál egy borzalmas minőségű úton, mintha a világ végére érkeztünk volna. Megnéztük a Kék Lagúnát, ami egy természetes meleg vizű fürdő, szép világoskék színe van a víznek. Nem fürödtünk meg benne, melegvizes fürdő van nálunk is :)
 |
| Seltun |
 |
| Kék Laguna |
Az időjárás közben szép naposra fordult, így az ország délnyugati csücskénél is kimentünk a tengerhez, a változatosság kedvéért megnéztünk még egy geotermikus területet, méltó és kellemes utolsó mozzanata volt az útnak.
 |
| Világítótorony |
 |
| Reykjanesviti |
videó:
Hazaérve...
Úgy érzem, összességében jól sikerült az utazás. Az időjárás lehetett volna jobb, nyilván, nem is az esővel volt a gond, hanem a szürke felhőkkel. Olyan időt szerettem volna, hogy süt a nap, de a távolban felhős az idő - ez jól mutat a fényképeken :) Ilyen csak kevésszer volt: Haifoss, Landmannalaugar, Namaskard ugrik be.
Intenzív programunk volt, kihasználtuk a 8 napot, nincs is most olyan ingerem, hogy azonnal visszamennék. Persze bőven maradt még látnivaló: Askja, Kverkfjöll, Kjölur, Sprengisandur, Thorsmork, Fjallabak bővebben..., de 1. ha visszamegyek és rossz az idő, az szívás 2. ezek a területek csak jó terepjáróval közelíthetőek meg, kiszámíthatatlan vízállású folyókon átkelve 3. ilyet bérelni sem lehet nagyon, de ha mégis, iszonyat drága 4. és normális szállások sincsenek arrafelé.
Az útitársakra egy rossz szavam nem lehet! Nem ismertem őket korábbról, illetve az utazás előtt persze találkoztunk, és korrekt arcoknak tűntek. A 8 nap alatt csak tovább javult a véleményem, nem hiába, a vidéki élet, feleség nélkül egészen más életforma :) SzZ volt mellettem a másik szervező, és persze helyismerettel is rendelkezett 2 évvel ezelőttről. Nem utolsósorban végig kitűnően vezetett, beleértve a folyókon való átkelést, ill. egyszer egy váratlan helyzetnél elkezdett táncolni az autó fara, de remekül korrigált a nehéz terepen. MZ volt köztünk az értelmiségi, a bölcs, a türelmes ember, szerintem tizedannyit fényképezett mint bárki más, de szó nélkül megvárt minket :) UZ volt a jókedv felelős, ezért elnéztük neki, ha néha várni kellett rá :)
Intenzív programunk volt, kihasználtuk a 8 napot, nincs is most olyan ingerem, hogy azonnal visszamennék. Persze bőven maradt még látnivaló: Askja, Kverkfjöll, Kjölur, Sprengisandur, Thorsmork, Fjallabak bővebben..., de 1. ha visszamegyek és rossz az idő, az szívás 2. ezek a területek csak jó terepjáróval közelíthetőek meg, kiszámíthatatlan vízállású folyókon átkelve 3. ilyet bérelni sem lehet nagyon, de ha mégis, iszonyat drága 4. és normális szállások sincsenek arrafelé.
Az útitársakra egy rossz szavam nem lehet! Nem ismertem őket korábbról, illetve az utazás előtt persze találkoztunk, és korrekt arcoknak tűntek. A 8 nap alatt csak tovább javult a véleményem, nem hiába, a vidéki élet, feleség nélkül egészen más életforma :) SzZ volt mellettem a másik szervező, és persze helyismerettel is rendelkezett 2 évvel ezelőttről. Nem utolsósorban végig kitűnően vezetett, beleértve a folyókon való átkelést, ill. egyszer egy váratlan helyzetnél elkezdett táncolni az autó fara, de remekül korrigált a nehéz terepen. MZ volt köztünk az értelmiségi, a bölcs, a türelmes ember, szerintem tizedannyit fényképezett mint bárki más, de szó nélkül megvárt minket :) UZ volt a jókedv felelős, ezért elnéztük neki, ha néha várni kellett rá :)
GYIKFAQ
Mikor menjünk?
Első alkalommal úgy gondolom, nyáron érdemes. Na nem a nyári "meleg" miatt, hanem leginkább azért, mert rengeteg hegyi út júniusban, vagy akár csak júliusban lesz elérhető, és számomra az ezeken keresztül elérhető helyek adják Izland vonzerejének nagy részét. Így tehát a július második fele-augusztus tűnik ideálisnak. Később már romlik az időjárás és a nappalok sem olyan vonzóan hosszúak.
Milyen az időjárás?
Izzadni csak hegymászásnál tudtunk. Amúgy július-augusztusban napközben 10-20 fokos csúcshőmérsékletre (a 20 fok már az extrém felső határ közelében van) lehet számítani, de alapvetően teljesen kiszámíthatatlan az időjárás. A napsütés, a csapadék, a szél gyorsan képes változni, szóval érdemes megfelelő ruházattal készülni: sapka, esőálló túracipő, esőálló kabát, alatta réteges öltözet és esőálló nadrág sem árt.
Hová menjünk?
Számomra Izland a természeti látnivalókról szól, ezekért érdemes útnak indulni. Nem templomokért meg múzeumokért, az van máshol is, szebb, jobb, nagyobb. És ha már útnak indul az ember, ne ragadjon meg a hosszú hétvégés, fővárosból induló, csak a nagyon kommersz helyeket felkereső csillagtúráknál. Ezért felesleges ilyen messzire menni és ennyi pénzt költeni. 1 bő hét alatt az 1-es út mentén körbe lehet menni, de persze kétszer ennyi időt is el tudtam volna ott tölteni, lassabb tempóban, több letérővel. A látnivalók meg tényleg adják magukat, csak ki kell nyitni a szemünket, és az 1-es út mentén haladni. Meg persze elolvasni a blogomat :)
Hová ne menjünk?
Nem árt észben tartani, hogy az általunk bérelt autó milyen utakra hajthat rá (a kölcsönző cég mit enged), egy átlagos személyautó pl. az F jelzésű utakra egyáltalán nem. Ha terepjárót bérlünk, mehetünk bárhová, jogilag, bár nem árt elolvasni a szerződési feltételeket, pl. folyón átkelésnél bekövetkező kárra a biztosítás nem érvényes. A folyón átkelés természetesen nem a hídon való átkelést jelenti, hanem amikor vízbe mártjuk a járgányt... Alap igazság tehát, hogy F utakra csak négykerék meghajtású, a szokásosnál "padlómagasabb" autóval lehet ráhajtani, de F jelölésű utak között is óriási különbségek vannak, a talaj milyensége (föld, kavics, kő, homok) és főleg az útba eső, híd nélkül abszolválandó folyók, vizek alapján.
Autóbérlés
Ha már szóba került... számomra hamar világossá vált, hogy terepjárót kell bérelni. Átrágtam magam vagy 10 cég kínálatán, mire megtaláltam ezt: http://www.iceland-car-rental.com/. Nyugodtan merem őket ajánlani, mert olcsóbb volt mint a több ajánlat és bár nem vadiúj autót kaptunk, de a célnak tökéletesen megfelelt. Nem trükköztek a transzfer költségekkel meg az ilyen-olyan opcionális biztosításokkal, nagyon korrekt áron kínálták a Nissan Terrano-t, ami ha nem is Land Rover, de nem is Suzuki Vitara, tehát egy korrekt terepjáró.
Hol szálljunk meg?
Ezzel sakkoztam a legtöbbet: az útvonalhoz passzoló, megfelelő árú és minőségű szálláshelyek felkutatása. A Google Earth és - mily meglepő - maga a Google volt segítségemre, tök egyszerű keresési szavakkal előbb-utóbb eredményre jutottam. Mindenhol magával a szállásadóval vettem fel a kapcsolatot, nem ilyenolyan utazási irodákkal vagy internetes foglalókkal, hamar rájöttem, hogy csak lassítják, neadjisten drágítják a folyamatot.
Pénz, pénz, pénz
Izland drága ország. Nem kicsit, nagyon. Ha boltban vásárolunk, az élelmiszerek ára még elfogadható, kb 2x-ese az itthoninak, de egy éttermi ebéd/vacsora már hajmeresztő számlát tud eredményezni. Mi azt a taktikát folytattuk, hogy jól bekajáltunk a szálláshelyen adott reggeliből, ebédre helyben rögtönzött szalámis-májkrémes szendvicseket meg édességet ettünk, vacsorára ahol lehetett, főztünk otthonról hozott leves(por)t vagy tésztát. Ahol nem volt konyhasarok, hát befizettünk vacsorára, hogy valami meleg is legyen bennünk.
A szállásköltség magas, de elfogadható, 30-50 EUR/fő/éjszaka, beleértve a reggelit. Ennyi pénzért bed and breakfast jellegű, tehát egyszerűen berendezett, de tiszta szobát kapunk. Saját fürdőszoba helyett többnyire a "shared bathroom" opciót választottuk, ezzel 30%-ot simán lehet spórolni.
Hasznos linkek
http://www.road.is/ - utak állapota, időjárás, webkamerák
en.ja.is/kort - nagyon részletes térkép
http://www.osm.org/ - ez is térkép, sokkal részletesebb mint a Google Maps, még a túrautak is látszódnak
www.loftmyndir.is/k/kortasja.asp?client=vatnajokull - szintén térkép, részletes műholdképekkel, de csak az ország egy részéről
www.tripadvisor.com/ShowForum-g189952-i223-Iceland.html - szakirányú angol nyelvű fórum, sok bugyuta kérdéssel, topikkal is terhelve (sajnos)
http://www.freeweb.hu/arnys/utazas/utleiras.htm - magyar nylevű leírás 2 terepjárós-sátrazós Izland körútról
http://www.isafold.de/ - ez a faszi egyedül, gyalog bejárta az egész Felföldet (persze nem egy menetben), ahol a madár sem jár, elképesztő, riszpekt neki!
Ezeken felül nem fogok más oldalt ajánlani, csak annyit írok, hogy Google, Google Earth, Youtube.
Első alkalommal úgy gondolom, nyáron érdemes. Na nem a nyári "meleg" miatt, hanem leginkább azért, mert rengeteg hegyi út júniusban, vagy akár csak júliusban lesz elérhető, és számomra az ezeken keresztül elérhető helyek adják Izland vonzerejének nagy részét. Így tehát a július második fele-augusztus tűnik ideálisnak. Később már romlik az időjárás és a nappalok sem olyan vonzóan hosszúak.
Milyen az időjárás?
Izzadni csak hegymászásnál tudtunk. Amúgy július-augusztusban napközben 10-20 fokos csúcshőmérsékletre (a 20 fok már az extrém felső határ közelében van) lehet számítani, de alapvetően teljesen kiszámíthatatlan az időjárás. A napsütés, a csapadék, a szél gyorsan képes változni, szóval érdemes megfelelő ruházattal készülni: sapka, esőálló túracipő, esőálló kabát, alatta réteges öltözet és esőálló nadrág sem árt.
Hová menjünk?
Számomra Izland a természeti látnivalókról szól, ezekért érdemes útnak indulni. Nem templomokért meg múzeumokért, az van máshol is, szebb, jobb, nagyobb. És ha már útnak indul az ember, ne ragadjon meg a hosszú hétvégés, fővárosból induló, csak a nagyon kommersz helyeket felkereső csillagtúráknál. Ezért felesleges ilyen messzire menni és ennyi pénzt költeni. 1 bő hét alatt az 1-es út mentén körbe lehet menni, de persze kétszer ennyi időt is el tudtam volna ott tölteni, lassabb tempóban, több letérővel. A látnivalók meg tényleg adják magukat, csak ki kell nyitni a szemünket, és az 1-es út mentén haladni. Meg persze elolvasni a blogomat :)
Hová ne menjünk?
Nem árt észben tartani, hogy az általunk bérelt autó milyen utakra hajthat rá (a kölcsönző cég mit enged), egy átlagos személyautó pl. az F jelzésű utakra egyáltalán nem. Ha terepjárót bérlünk, mehetünk bárhová, jogilag, bár nem árt elolvasni a szerződési feltételeket, pl. folyón átkelésnél bekövetkező kárra a biztosítás nem érvényes. A folyón átkelés természetesen nem a hídon való átkelést jelenti, hanem amikor vízbe mártjuk a járgányt... Alap igazság tehát, hogy F utakra csak négykerék meghajtású, a szokásosnál "padlómagasabb" autóval lehet ráhajtani, de F jelölésű utak között is óriási különbségek vannak, a talaj milyensége (föld, kavics, kő, homok) és főleg az útba eső, híd nélkül abszolválandó folyók, vizek alapján.
Autóbérlés
Ha már szóba került... számomra hamar világossá vált, hogy terepjárót kell bérelni. Átrágtam magam vagy 10 cég kínálatán, mire megtaláltam ezt: http://www.iceland-car-rental.com/. Nyugodtan merem őket ajánlani, mert olcsóbb volt mint a több ajánlat és bár nem vadiúj autót kaptunk, de a célnak tökéletesen megfelelt. Nem trükköztek a transzfer költségekkel meg az ilyen-olyan opcionális biztosításokkal, nagyon korrekt áron kínálták a Nissan Terrano-t, ami ha nem is Land Rover, de nem is Suzuki Vitara, tehát egy korrekt terepjáró.
Hol szálljunk meg?
Ezzel sakkoztam a legtöbbet: az útvonalhoz passzoló, megfelelő árú és minőségű szálláshelyek felkutatása. A Google Earth és - mily meglepő - maga a Google volt segítségemre, tök egyszerű keresési szavakkal előbb-utóbb eredményre jutottam. Mindenhol magával a szállásadóval vettem fel a kapcsolatot, nem ilyenolyan utazási irodákkal vagy internetes foglalókkal, hamar rájöttem, hogy csak lassítják, neadjisten drágítják a folyamatot.
Pénz, pénz, pénz
Izland drága ország. Nem kicsit, nagyon. Ha boltban vásárolunk, az élelmiszerek ára még elfogadható, kb 2x-ese az itthoninak, de egy éttermi ebéd/vacsora már hajmeresztő számlát tud eredményezni. Mi azt a taktikát folytattuk, hogy jól bekajáltunk a szálláshelyen adott reggeliből, ebédre helyben rögtönzött szalámis-májkrémes szendvicseket meg édességet ettünk, vacsorára ahol lehetett, főztünk otthonról hozott leves(por)t vagy tésztát. Ahol nem volt konyhasarok, hát befizettünk vacsorára, hogy valami meleg is legyen bennünk.
A szállásköltség magas, de elfogadható, 30-50 EUR/fő/éjszaka, beleértve a reggelit. Ennyi pénzért bed and breakfast jellegű, tehát egyszerűen berendezett, de tiszta szobát kapunk. Saját fürdőszoba helyett többnyire a "shared bathroom" opciót választottuk, ezzel 30%-ot simán lehet spórolni.
Hasznos linkek
http://www.road.is/ - utak állapota, időjárás, webkamerák
en.ja.is/kort - nagyon részletes térkép
http://www.osm.org/ - ez is térkép, sokkal részletesebb mint a Google Maps, még a túrautak is látszódnak
www.loftmyndir.is/k/kortasja.asp?client=vatnajokull - szintén térkép, részletes műholdképekkel, de csak az ország egy részéről
www.tripadvisor.com/ShowForum-g189952-i223-Iceland.html - szakirányú angol nyelvű fórum, sok bugyuta kérdéssel, topikkal is terhelve (sajnos)
http://www.freeweb.hu/arnys/utazas/utleiras.htm - magyar nylevű leírás 2 terepjárós-sátrazós Izland körútról
http://www.isafold.de/ - ez a faszi egyedül, gyalog bejárta az egész Felföldet (persze nem egy menetben), ahol a madár sem jár, elképesztő, riszpekt neki!
Ezeken felül nem fogok más oldalt ajánlani, csak annyit írok, hogy Google, Google Earth, Youtube.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)